Tér mögötti idősík

2023.03.14.

Alábbi írásmintákon szeretném érzékeltetni azt az idősíkot, amelyet a tér szimbolikus értelmezése mutat meg nekünk, azt az állapotot, hogy "időben lenni", vagy talán "egyidőben lenni". Olyan dimenzióban, amely egységessé formálja a benne megjelenő dolgokat, eseményeket. Két személy két írását láthatjuk az alábbi képen. Az egyikük különböző szövegeket írt (bal oldali), amlyeket egymásra helyeztem, a másikuk azonos szöveget írt, de különböző betűkkel (egyik latin, másik  székely-magyar rovás). Narancssárga négyzettel emeltem ki egy igen figyelemre méltó részletet.

A bal oldali írásoknál az derül ki, hogy mindegy, milyen szöveget ír valaki,  mert a kozmikus szerveződés ugyanazt az alakzatot jeleníti meg mindkettőnél. Szemmel láthatóan szinte az egész írás fedi egymást, szavak jelentésétől függetlenül hasonló energetikát követnek a sorok. A kiemelt négyzet idősíkja a gyermekkor.

A jobb oldali írásminták pedig egyértelműen azt példázzák, hogy bizonyos szinten nem csak az mindegy, hogy milyen szöveget ír valaki, de az is, hogy az írás balról jobbra vagy jobbról balra történik, mint például a rovás. Mivel mindig az a múlt ahol kezd az ember - és ezt "odafenn" is tudják -, ezért ha az idősíkokat egyeztetjük, azaz a múltat a múlthoz illesztjük, akkor szemmel látható, hogy írásiránytól függetlenül jelenik meg ugyanabban az idősíkban ugyanaz a formavilág. Ez bizony több, mint érdekes és biztos nem véletlen. Vajon mi oka van bárkinek is követni egy papíron csukott szemmel az Idősíkot? És ha meg is van az oka, hogyan képes ezt úgy megtenni, hogy nem látja mit csinál?

Ez az alakzat egy kód lehet, egy energetikai lenyomat, amely jelen esetben a gyerekkorhoz köthető. Megfejtése még várat magára és több változat is lehetséges. Vagy hasonló dolog történt mindkét személynél, vagy  hasonlóan reagáltak egy eseményre, de még az is lehetséges, hogy ugyan az a megoldóképlet jó a történésekre. Az egyetemleges mondanivaló mindenféleképp megmutatkozik, hiszen négy különböző írás jelzi ugyanazt.

Bárhogy is van, egyszerűen lenyűgöző, hogy csukott szemmel milyen sokatmondó jelzéseket képes megjeleníteni a kézzel író ember. Ez a belső világunk felől történő megközelítése az univerzumnak, amely sem klaviatúra, sem mobil telefon gombjainak nyomkodásával nem, csak és kizárólag KÉZZEL ÍRÁS során történhet meg az emberrel. Többek között ezért sem szabad hagyni, hogy felesleges cselekvéssé alacsonyodjon le a kézírás és elfelejtődjön.