Helyzet vagy kapcsolat

Helyzet vagy Kapcsolódás? – A sejtmembrán rejtett anyanyelve

Alábbiakban a membránfehérjékre vonatkoztatott csoportosítást láthatjuk.

Amikor a modern tudomány górcső alá veszi a világot, hajlamos mindent merev dobozokba és statikus pozíciókba zárni. De mi történik akkor, ha a sejtbiológiára nem leíró szakzsargonnal, hanem a Vinemkont Szemlélőmóddal tekintünk? A merev formák hirtelen életre kelnek, és elmesélik a bennük lüktető egyetemes Rendet.

Az alábbi ábrán a hagyományos értelemben vett módon csoportosítottak. A kézírás megfigyelésével kialakított azonban a képi világ szerint történik (ahogyan azt A kézírás szemlélőmódjai a természeti jelenségekben cím alatt már kifejtettem) , ezért néhány esetben eltérőek a biológia szerinti értelmezéssel, megnevezéssel. Eszerint, az integráns membránfehérjéken belül a 3., 4., 5. és 6. tekinthető egy alrendszer három fázisának. (Az 5. és 6. ábra mindkettejük lipid-horgonyzott fehérjéket ábrázolnak, erre később fogok részletesebben kitérni).

Így:

A 3-as integráns fehérje önmagát képviseli (3)
A 4-es amolyan féltransz és az 1. és 2. transzmembránfehérje "előfutárai"
Az 5-ös és 6-os kovalens kötésűek és a 7. és 8. perifériás membránfehérje csíráit hordozzák

Az 1-es és 2-esnél nem az a lényeg az új szemlélőmóddal, hogy benne van a membránban, hanem az, hogy keresztül megy rajta, vagyis transz. Jól kivehető a két oldalra kinyúló "szálak". Ezek testesítik meg a két figyelőt: kettősviszonyt képvisel. 

Az 5. (kapcsolódás típusa szerint: zsírsav acil csoportos) és 6. (GPI-horgonyzás típusú kötéses) integráns fehérje szerintem azért hordozza a perifériás (7. és 8.) fehérjék csíráit, mert membránkapcsolatuk csak közvetetten, a "rózsaszín villám" révén jön létre. Ez már nem helyzet kérdése, hanem kapcsolódásé. Viszont erről az ábráról hiányzik a harmadik típusú kovalens kötés, a preniláció. Ez hordozza magában a kívülséget, így a három lipid-horgonyzott membránfehérjék a perifériás szemlélőmódú membránfehérjék alrendszerét képezik.

A lényeg, hogy van négy olyan integráns membránfehérje (3-6.), amelyeknek apró kapcsolódásbeli eltérései ráutalnak egy magasabb szintű működésrendre. Még nem perifériás, de már kívülről figyel (5. és 6.) Még nem transz, csak félig. Az "apró eltérések" miatt válhat az integráns fehérjéből egy másik integráns, vagy perifériás vagy transzfehérje, attól függően, hogy bennük melyik működésmód dominánsabb.

Érdemes ideidézni a szakaszmetrikák ábráit. A membránfehérjék és a különböző geometriák képi világának hasonlósága arra enged következtetni, hogy az integráns membránfehérje a parabolikus geometria, a perifériás membránfehérje az elliptikus geometria, a transzmembrán-fehérje a hiperbolikus geometria irányelvével analóg. 

            Geometria:               - parabolikus                  - elliptikus                   - hiperbolikus

Membránfehérje:              - integráns 3.                  - perifériás 7. 8.          - transz 1. 2.

               és fázisai:               - 3.                                       - 5. 6.                               - 4.

Fentiekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a BENT-KINT-KETTTŐS megközelítéssel merőben új kapcsolódási rendszer lát napvilágot, és a hangsúly áthelyeződik.